Hogyan bukkant fel a hamvas szín a mudinál?
A hetvenes években többnyire fekete-fekete párosításokban jelent meg először. Majd fehér anyától és fekete apától is előfordult. A 1970-es években, és az 1980-as évek első felében, több alomban találkozhatunk a fakó-barna megjelöléssel is.
A hamvas kölyök, amikor megszületik, akkor egyértelműen szürke. Ezért 1999-ig szürke bejegyzéssel kerültek a törzskönybe, származási igazolásokra. Nem születik feketének, nem szürkül ki.
Az első ismeretlen származású mudik már hozták magukkal.
Ilyen volt 1986-ig:
Kan: Bogár 95/B, Bogár 98/B, Inas 120/B, Kikérdi 127/B, Róka 165/B, Bogáncs 261/B Fürge 262/B.
Szuka: Judit 95/B, Kökény 104/B, Fürge 117/B fakó, Havas 162/B fehér, Kacér 294/B, Gömböc 373/B.
… és 1987 után:
Kan: Vöcsök 741/B/91,
Szuka: Kisasszony50/B/87, Cigány 141/B/88, Olga 323/B/89, Szajkó 566/B/91, Tücsök 868/B/92.
A legtöbb mai mudi (szinte mindegyik) levezethető az Inas-Róka-Fürge(fakó)-Kisasszony ősökre. Egyikre, vagy egyszerre többre is.
Rendszeresen vontak tenyésztésbe olyan fekete mudikat, melyeknek alomtestvérei között hamvas is volt. Például: Nyírségfia Cifra és Cigány feketék, Cimbora hamuszürke. Mindkét fekete testvér után rendszeresen születtek hamvas kölykök.
A törzskönyvi bejegyzéseket követve azt is lehet látni, hogy egy-egy jónak ítélt hamvassal több almot is lehoztak. Ilyen volt például Szöcskepásztor Ezüst, Kincseskerti Szutykos, Berény-Gyöngye Nándi "Délceg". Legérdekesebb, hogy Nyírségfia Aranka fakó-barna (hamvas-barna) szukát is bevonták a tenyésztésbe. Manapság is születik leszármazottja.
Szokatlan volt 1992-ben Nyírségfia Öcskös fakó kan és Szöcskepásztor Ezüst szürke szuka párosítása.
Itt tartom fontosnak megemlíteni.
A hamvas mudik tenyésztése mára nehézkessé vált. Miért? Mert amíg 1990-es évek elejéig szinte minden mudi kölyköt törzskönyveztettek, addig 1992 után több tenyésztő, valószínűleg a küllembírók hatására, szelektálni kezdett. Néhány tenyésztő almonként sokszor csak egy vagy két kölyköt törzskönyveztet.
Emlékszem 1992 februárjában összeült a MEOE Tenyésztési Tanácsa. Kezdő tenyésztőként volt szerencsém részt venni a tanácskozáson. Amit akkor tapasztaltam, azóta is látom. Olyan bírók bírálják a fajtát, akik még egyetlen mudi almot sem láttak felnőni.
Ma Magyarországon egyetlen mudit tenyésztő küllembíró sincs. A MEOE Bírói Testületének nem érdeke.
Viszont akad, aki még csak nem is kedveli a mudit! ÉS ezt a bírót többször hívják külföldre mudit bírálni! Hát két kérdés merült föl bennem! Az egyik, szükségszerű-e olyannak bírálni a fajtát, aki nem szereti? Ha nem bírálja, nem hívják külföldre?
A MEOE Bírói tanácsának elnökétől, dr Jakkel Tamástól hallottam "A bírók alakítják a fajtákat." Köszönöm szépen! Hogy alakíthatják azok a bírók, akik nem is ismerik? Hogyan lehet bátran állítani egy bébi vagy kölyök osztályos mudiról, hogy nagyon ígéretes, ha azt sem tudhatják, hogy mi lesz belőle? Vagy például, milyen alapon adnak fiatalosztályos győztes címet, egy olyan szukának, ami már egy éves korában több mint 45 cm marmagasságú volt? Így alakítják?
Az emberek hiúk, van, akik szerint ezután az ő kiskutyájuk már csak kitűnőt kaphat, és egy reális nagyon jót sértődve fogadnak.
Számomra az angol rendszer szimpatikusabb. Tapasztalt tenyésztőkből lesznek a bírók. Igen, ezek a bírók már alakíthatják a kutyafajtájukat. | 
AJÁNLOM AZ OLDALT
